Áfával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.4. A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.5. A tárgyi eszközök bérbeadása 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] I. A válaszadás során vélelmeztük, hogy a levelében említett szolgáltatás teljesítési helyének megállapítására nem az Áfa-tv. különös teljesítési hely szabályai-nak valamelyikét kell alkalmazni, hanem az az Áfa-tv. 37. §-a szerinti általános teljesítési hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Biztosítási díj megtéríttetése

Kérdés: Önkormányzatunk viszonylag nagy intézményi háttérrel rendelkezik. Az egyes intézmények önálló adószámmal működnek. Az önkormányzat az Áfa-tv. általános szabályai szerint adózik. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre egy szerződés köttetett az önkormányzat nevében. Ilyen a biztosítási szerződés is. A szerződés alapján megküldött számla valamennyi intézmény biztosítási díját tartalmazza. A biztosítási díj áfabesorolása tárgyi mentes. Az önkormányzat továbbszámlázza az egyes intézményeknek az őket megillető biztosítási díjakat. Kérdésem, hogy milyen áfatartalommal számlázza ki az önkormányzat az intézményeknek a biztosítási díjat, 27%-os áfatartalommal vagy tárgyi mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...Továbbszámlázás esetén főszabály szerint úgy számlázunk, ahogy az eredeti kibocsátó kiállította a számlát, kivéve ha eltér az adóalanyiság vagy a teljesítés helye. Biztosítási díjjal kapcsolatban áfás számlázás csak akkor merülhet fel, ha a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint "Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...és szolgáltatásnyújtásaikról kötelesek számlátkibocsátani. Az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalanyiságotazonban csak a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzetttevékenységek keletkeztetnek, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] ...tilalma:1. kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez hasznosítotttermék, szolgáltatás beszerzésére jutó áfa,2. kizárólag az adóalanyiságot eredményező gazdaságitevékenységen kívüli célra történő felhasználás, ilyen célra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Telefon áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.
Részlet a válaszából: […] ...telefonszolgáltatásra eső áfa összegét az egyéb levonásitiltások miatt le nem vonható áfától. Következésképpen amennyiben van azadóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet nem szolgáló tevékenysége azadóalanynak, úgy a szolgáltatás erre a célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Telefonköltség továbbszámlázása

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...levonható adót érintő sorában.Atelefonbeszélgetés felhasználása tekintetében fontos különbséget tenni arészben vagy teljes egészében adóalanyiságon kívüli célra történő felhasználásés a részben vagy egészben tárgyi adómentes tevékenységhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...adóalany azzal nem mentesül a részleges levonási tilalom alól, ha bizonyítja, hogy 30 százaléknál kisebb mértékben használta a telefont adóalanyiságán kívüli célra.Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdés szerint nem kizárólag a magánhasználat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.