11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Jubileumi jutalom
Kérdés: Önkormányzatunk társulási formában tart fönn óvodát. 2023. október 12-én nyugdíjba ment az egyik pedagógus, 5 havi jubileumi jutalom járt neki, amit meg is kapott. Viszont a pedagógusok bérének rendezésénél láttuk, hogy az újonnan bevezetett esélyteremtési illetmény is részét képezi a jubileumi jutalomnak, amit nem kapott meg. Az új bér alapján kell kifizetni a jubileumi jutalmat? A kifizetés pillanatában még nem volt korrigálva a bére.
2. cikk / 11 Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége
Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
3. cikk / 11 Megszűnő költségvetési szerv
Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
4. cikk / 11 Középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: Önkormányzati Intézményi Társulásunk közös igazgatású intézményt tart fenn, amely óvodai és bölcsődei feladatokat is ellát. A bölcsődei csoportban foglalkoztatott kisgyermeknevelő középiskolai érettségije mellett rendelkezik egy 2011. 06. 20-án kelt OKJ-s bizonyítvánnyal, ami kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítést igazol. A szakképesítés igazoló száma 547610200105402.
Kérdésem, hogy az említett dolgozó közalkalmazotti besorolása milyen kategóriába lehetséges az ismertetett OKJ-s végzettséggel? D vagy E kategóriába lehet-e sorolni?
Kérdésem, hogy az említett dolgozó közalkalmazotti besorolása milyen kategóriába lehetséges az ismertetett OKJ-s végzettséggel? D vagy E kategóriába lehet-e sorolni?
5. cikk / 11 Szociális gondozó (házi gondozó) besorolása
Kérdés: Házi gondozóként dolgozó közalkalmazottunk munkaviszonyai:
- Magyar Posta, 1980. 07. 01.-2003. 09. 25. (megszűnés: közös megegyezés);
- Bt., 2004. 11. 01.-2008. 11. 09. (szintén közös megegyezés);
- Kistérségi társulás, 2010. 03. 02.-2010. 06. 15. (határozott idő lejárta, közmunkaprogram);
- Kft., 2010. 07. 16.-2011. 04. 29. (közös megegyezés);
- Intézményünk 2011. május 1-jétől jelenleg is.
Szakközépiskolai érettségivel (1980) és szociális gondozó és ápoló végzettséggel (2009. 04. 29.) rendelkezik. D/11-be van besorolva. Kérdésem az lenne, hogy a Magyar Postánál töltött idő csak 1992. 06. 30-ig számítható-e be (milyen jogviszonynak számít a postánál eltöltött idő), illetve csak azok a munkaviszonyok számíthatók be a közalkalmazotti jogviszonyba, amikor már rendelkezett a munkaviszonyához szükséges minimális végzettséggel (2009. 04. 29-től)?
- Magyar Posta, 1980. 07. 01.-2003. 09. 25. (megszűnés: közös megegyezés);
- Bt., 2004. 11. 01.-2008. 11. 09. (szintén közös megegyezés);
- Kistérségi társulás, 2010. 03. 02.-2010. 06. 15. (határozott idő lejárta, közmunkaprogram);
- Kft., 2010. 07. 16.-2011. 04. 29. (közös megegyezés);
- Intézményünk 2011. május 1-jétől jelenleg is.
Szakközépiskolai érettségivel (1980) és szociális gondozó és ápoló végzettséggel (2009. 04. 29.) rendelkezik. D/11-be van besorolva. Kérdésem az lenne, hogy a Magyar Postánál töltött idő csak 1992. 06. 30-ig számítható-e be (milyen jogviszonynak számít a postánál eltöltött idő), illetve csak azok a munkaviszonyok számíthatók be a közalkalmazotti jogviszonyba, amikor már rendelkezett a munkaviszonyához szükséges minimális végzettséggel (2009. 04. 29-től)?
6. cikk / 11 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetőjének pótszabadsága és illetménye
Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?
7. cikk / 11 Lakosságszám-csökkenés hatása a jegyző illetményére
Kérdés: A település lakosságszáma 3000 fő alá csökkent, ilyen esetben mi a teendő a jegyző besorolásával? Csökkenthető-e az illetménye?
8. cikk / 11 Önállóan működő intézmény utalványozási joga
Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?
9. cikk / 11 Szakfeladatrend
Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
10. cikk / 11 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?