Közművesítési hozzájárulás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?
Részlet a válaszából: […] A Vgtv. és a 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek értelmében területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.Amennyiben az előzőek alapján számított bevétel meghaladja a 12 millió forintot, akkor annak a számlának a teljes összegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Csatorna- és víziközmű-támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás sem képez adóalapot az Áfa-tv.IV. fejezetében foglalt szabályozás figyelembevételével.Tekintettel arra, hogy a felek között ellenérték fejébenteljesített, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet nem valósul meg, ezért atámogatásról számlát vagy nyugtát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.