Előírt végzettség megszerzésének elmulasztása

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a végzettség megszerzésére rendelkezésre álló időtartam lejártakor a közalkalmazott már mentesítve lesz a munkavégzés alól felmentés miatt. Erre tekintettel – véleményünk szerint – okafogyottá válik a végzettség megszerzése, hiszen a kötelezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonya, onnantól kezdve folyósítható is részére az ellátás, azaz őt sem éri hátrány. A munkáltatónak tehát érdemes kísérletet tenni arra, hogy az időzítésről megegyezzen a munkavállalóval.(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

"Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...negyvenéves nyugdíját", ebből őt hátrány nem éri, a nyugdíj összegének megállapítása szempontjából elképzelhető, hogy ez még többletet is jelent számára. (Jelenleg nincs olyan információnk, hogy következő évtől megszüntetnék a "nők negyvenéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Pttv. 13. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy apolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell aköztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) – többekközött – a 49/E. §-át, 71. § (2) bekezdését. Ez alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?
Részlet a válaszából: […] ...számított háromhónapon belül dönthet. A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetésbiztosítja.Az 1951-ben születettek, így Ön is, a hivatkozott öregséginyugdíjkorhatárt 62. életévük betöltésével érik el. Ön a 62. életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Vannak-e korlátai a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...együtt [181/1996. (XII.6.) Korm. rend.].Például egy jelenleg munkaviszonyban álló, 40 év szolgálatiidővel rendelkező, 1949. 10. 12-én született férfi esetében alkalmazható a fentemlített kormányrendelet által szabályozott korengedményes nyugdíjazásintézménye, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Prémiumévek program

Kérdés: A prémiumévek programban való részvétel lehetőségével kapcsolatosan az alábbiakat szeretném kérdezni. 1950. október 15-én születettem, 1969. október 14-e óta dolgozom egy munkahelyen. Jelenlegi illetményem 147 000 Ft. Ennek 60%-a: 88200 Ft. Nyugdíjazásomkor melyik összeget vennék figyelembe? A 35. éves jubileumi jutalmat 2004. évben megkaptam. Járna-e a 40 éves jubileumi jutalom? Milyen összeggel? A heti 12 óra időtartamú munkavégzés alól adhatnak-e felmentést, és ki?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programban való részvétel egy új lehetőség aközszférában való foglalkoztatásra. A programot bevezető törvény (2004. éviCXXII. tv.) számos kérdést tételesen szabályoz. Ezen rendelkezések, valamint aKtv. vonatkozó rendelkezéseinek egybevetése után levonhatunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: A pedagógus kolléganő 1949. május 31-én született, tehát 2006 májusában tölti be 57. életévét, közalkalmazotti jogviszonya 1970. március 4-étől folyamatos, tehát 2004. évben már 34 évvel rendelkezik, de gyermekei után 2 év szolgálati idő is megilleti. Úgy gondolja, hogy 2006. május 31-étől viszszafelé számolva kell hogy a felmentési időt és az arra járó szabadságot megkapja. Így a 2005. szeptember 1-jén kezdődő tanévet már el sem szeretné kezdeni, mert ekkor már felmentési idejét és szabadságát töltené. Véleményem szerint a felmentési idejét nem lehet 2006. május 31-e előtt kiadni. Állásfoglalást kérek, hogy milyen más módon mehetne nyugdíjba úgy, hogy a 2005/2006-os tanévet már el se kezdje, ill. ekkor milyen juttatás jár számára?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony megszüntetésének egyik módja valóban az, hogy apedagógus, mivel nyugdíjasnak minősül, ezen a jogcímen felmentésre kerül.Nagyon jól ismeri a vonatkozó szabályokat a kérdező, mert valóban az ezen ajogcímen történő felmentésre csak 2006. május 31-e után kerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Rekreációs szabadság és felmentés

Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...két együttes feltételnek kell megfelelnie: rendelkeznie kell legalább 20 év közszolgálati jogviszonnyal. Ennek a 20 évnek a meglétét azonban speciálisan határozza meg a jogalkotó. Nem az általános, pl. a besorolás alapjául is szolgáló időtartamot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.