14 talált cikk a váltó , megállapodás , vezető kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, a gazdasági vezető felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkezik, de mérlegképes regisztrációja nincs. Az irányítása alá tartozó ügyintézőnek megvan a mérlegképes könyvelői végzettsége, de még nem regisztrált. Ki lehet az aláíró a beszámolónál?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni önöktől abban, hogy a jelenlegi munkahelyemen az iskolai végzettségemnek, valamint a munkakörömnek megfelelően történt-e a fizetési osztályba sorolásom. Egy ének-zenei előadó-művészeti intézmény vezetője kulturális menedzser munkakörre pályázatot írt ki, melyben a főiskolai végzettség feltétel volt. Én a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanító-kántor (műv. ter. ének-zene) szakán szereztem meg a diplomámat. Kinevezésemet elkészítették, és "C" fizetési osztályba soroltak, majd egy hónap múlva "Kinevezésmódosítás"-t kaptam visszamenőleges hatállyal, kulturális szervező munkakörbe. A fizetési osztály változatlanul a "C". Tudomásom szerint a Kjt. végrehajtásáról a művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak részére a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározzák a munkakörökhöz kapcsolódó fizetési osztályokat. Ennek alapján a kulturális menedzser munkakörben legalább "H", a kulturális szervező munkakörben legalább "F" fizetési osztályt határoz meg. A 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletben meghatározza az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket. A rendelet 2. pontja alapján "főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a tanítóképző főiskolai szakkollégiumi (ének-zenei) oklevelet".

Kérdés: Önkormányzat testülete által határozatlan időre kinevezett magasabb vezető beosztású – intézményvezető – közalkalmazott vagyok. 57. életévemet 2007. december 28-án töltöm be, előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatói jogot gyakorló polgármestertől szeretném kérni, hogy közös megegyezéssel a jogviszonyomat szüntessük meg úgy, hogy 2007. december 29-étől visszaszámolva a 8 hónapos felmentésemet 2007 májusától engedélyezze, és így a jogviszonyom 2007. december 29-ével megszűnne. Kérdésem, hogy a fentiek alapján közös megegyezéssel lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, és a felmentés kezdő időpontját meg lehet-e határozni 2007 májusában, a Kjt. szerint?