Céges mobilköltség továbbszámlázása

Kérdés: Egy költségvetési szerv – mint munkáltató – kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti – különböző mértékű – áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor neki is az eredeti szolgáltató által alkalmazott adómértékeket kell alkalmaznia az ügylet bizonylatolása során. Az eltérő áfakulcs alá tartozó tételekről nem szükséges külön számlát kibocsátania, azok egy számlán is szerepeltethetők.(Kéziratzárás: 2022...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a tényállás szerinti ügyletben a társaság az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít. E törvénypont kimondja, hogy termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Előleg kezelése adómérték-változás esetén

Kérdés: Költségvetési szerv adóalanyként terméket értékesít. 2009. július 1-je előtt a vevő előleget fizetett, amelyről 20%-os adómértékkel számlát állítottunk ki. A termékértékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítése 2009. július 1-je után történt. Mivel a teljesítés időpontjában a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni, véleményünk szerint az előlegszámlát sztornírozni kell, és a teljes összegre kell kiállítani 25%-os adómértékkel a számlát.
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvényekmódosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 56. §-a értelmében, az Áfa-tv. etörvénnyel megállapított rendelkezéseit – az 57. és 58. §-ban foglalteltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Továbbszámlázott szolgáltatások áfája

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?
Részlet a válaszából: […] I. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(továbbiakban: Áfa-tv.) 58. § (1) bekezdése alapján termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időreszóló elszámolásban állapodtak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Közművesített telekértékesítés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat bevételeinek növelése érdekébenközművesített telkek értékesítését végzi. Az eladó (önkormányzat) azértékesítést megelőzően a telkeken közművesítési munkákat végez el (pl.közmű-csatlakozási pontok telekhatárig történő kiépítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Áfakulcsváltozás hatása a napilapok, újságok, folyóiratok előfizetése esetén

Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez azadókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2005. éviCXIX. törvénynek az Áfa-tv. módosításának hatálybaléptetésére vonatkozó 182.§-ának (11) bekezdéséből kell kiindulni. A kérdés eldöntésében mérvadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Nyomdai tevékenység áfája

Kérdés: Önkormányzatunk újságot jelentet meg a település közérdekű információiról. Tavaly 12 százalékkal, januártól az adókulcs-emelkedés miatt 15 százalékkal számlázott nekünk a nyomda, májustól viszont már 25 százalékkal arra hivatkozással, hogy megváltozott az áfakulcs. Mi azonban nem találtunk ilyen irányú változást, a folyóirat továbbra is a kedvezményes kulcsban szerepel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján történő termékátadások már nincsenek nevesítve, mint termékértékesítések, így ezen a címen már nem adózhatnak a termék áfakulcsával, ami könyv, folyóirat esetében kedvezőbb, mint a nyomdai szolgáltatás 25 százalékos adómértéke. Ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke nem adójogi kérdés, ez a felek közötti szabad megállapodás függvénye. Amennyiben a bérbeadó költségei – akár az áfakulcsok változásai miatt, akár más oknál fogva – megnövekedtek, és a bérbeadó a költségek egy részét a bérlőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.