7 talált cikk a víziközmű , önkormányzat , költség , értékesítés kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, abból kifolyólag, hogy a víziközmű-vagyon bérbeadását áfásan végzi. Az önkormányzat 3 napos rendezvény – zenés fesztivál – megszervezését, lebonyolítását tervezi, melyet a helyi lakosok ingyenesen, a külsős vendégek pedig belépődíj ellenében látogathatnak. Készpénzes értékesítésről nyugtát állítunk majd ki.
1. Az önkormányzat áfaalany, ezért a belépőről kiállított számlán szereplő összeg bruttó, ami az áfát tartalmazza?
2. Ha az önkormányzat ezáltal áfás bevételre tesz szert, akkor a rendezvény megszervezésével járó kiadások áfatartalma levonható lesz? Ha igen, milyen arányban? Milyen viszonyítási alapot kell meghatározni? A belépőjegyekből befolyó bevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét. Vagy csak olyan mértékben vonhatjuk le a kiadások áfatartalmát, amennyi az elért teljes bevétel áfatartalma?

Kérdés: Önkormányzatunknál a víziközmű – adókötelesen – bérbe van adva. Az üzemeltető felújítási munkálatokat végeztetett el rajta. A Költségvetési Levelek 302. számában az 5368. kérdésben azt jelzik, hogy víziközmű felújítása esetén az áfa visszaigényelhető. Esetünkben az üzemeltető végeztetett felújítási munkálatokat, és azt továbbszámlázta részünkre közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben is visszaigényelhető az áfatartalma a felújításnak?

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik – általános szabályok szerint adózó adóalany –, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését kezdte meg. Kell-e szerepeltetni a NAV-nál a törzsadat-lekérdezésben a tevékenységek között a 3700, 3600, illetve a 4221 TEÁOR-számot? Ha igen, feltétel-e, hogy a beruházás költségeit a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Cofogon számoljuk el? Továbbá mi a feltétele a fenti beruházás utáni áfa-visszaigénylésnek? Önkormányzatunk áfa-fizetési kötelezettség tekintetében korábban már választotta a bérbeadás és értékesítés tevékenységre az adókötelessé tételt.

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?