15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Utólagos elszámolásra kiadott előleg
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
2. cikk / 15 Munkaköri leírások
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.
3. cikk / 15 Önkormányzat tulajdonában lévő gépjármű "tankolási" költsége
Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?
4. cikk / 15 Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
5. cikk / 15 Utalványrendelet
Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
6. cikk / 15 Munkába járás költségtérítésének bizonylatolása
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?
7. cikk / 15 Kiküldetési költségtérítés megbízási jogviszonyban
Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egyaránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?
8. cikk / 15 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
9. cikk / 15 Kiküldetés vagy munkába járás?
Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
10. cikk / 15 Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től
Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
