Ingyenes földhasználati jog alapítása

Kérdés: Önkormányzatunk ingyenes földhasználati jog alapítására kötött szerződést egy másik önkormányzattal. A szerződés arra irányul, hogy önkormányzatunk a másik önkormányzat tulajdonában levő földterületen (külterületi telek, önálló helyrajzi számmal) ingyenes földhasználatot kap, amelyre egy felépítményt épít, ami önkormányzatunk tulajdona lesz. Az ingyenes földhasználati jogot önkormányzatunk vagyonában milyen jogcímen és milyen értékben vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.A másik önkormányzattól kapott földhasználati jogot az Áhsz. 11. §-a szerint a mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen önköltség, illetve a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A választott módszert természetesen az önkormányzat számviteli politikájában rögzíteni kell (magunk részéről elsősorban a közvetlen önköltség szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés:

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 11. §-ának (11) bekezdése alapján a mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...víziközművek a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak. Amikor az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre adja át a víziközművet a kijelölt üzemeltető részére, akkor azt üzemeltetési szerződés megkötésével egy­idejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.