4 talált cikk a járulék , képviselő , GYED kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a Htv. 36/A. §-át?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?