6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kettős munkakör járuléka
Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
2. cikk / 6 Kataalanyiság változása
Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
3. cikk / 6 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
4. cikk / 6 Bankszámla megszüntetésének bejelentése
Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és – mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt – a cégbírósághoz is?
5. cikk / 6 Tankönytámogatás évközi lemondása, pótigénylése, elszámolása
Kérdés: A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § szerint a tanulók tankönyvtámogatásának igényléséhez az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez a rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. Ha a tanuló 2006. november 15-ig jogosultságát bejelentette és igazolta, de ez 2007 első félévében megszűnt, a novemberi felmérés eredményeként megkaphatja-e a támogatást? A tanév kezdésekor a tankönyvek átvételét megelőzően a jogosultságok vonatkozásában kell-e ismételt felmérést készítenie, az igazolásokat bekérnie az intézménynek? Ha a tanuló a 2006. november 15-i felméréskor nem volt jogosult a tankönyvtámogatásra, és ezt a jogot csak 2007. szeptember elején (pl. 5-én) – miután megvásárolta a tankönyvet – szerzi meg, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólag igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Ha a tanuló 2006. november 15-én még nem volt jogosult, de pl. 2007 májusában jogosultságot szerzett, és az igazolást csak a tankönyvcsomag megvásárlását követően, szeptember 10-én nyújtotta be az iskolának, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólagos igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Az utólagosan megszerzett jogosultságot mely időpontig kell az intézményeknek figyelembe vennie? A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szerint: "Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –, beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt." A jogszabályi hivatkozásban szereplő "teljesítheti" kifejezés kötelezést vagy választási lehetőséget ír elő az intézmény számára?
6. cikk / 6 Adatszolgáltatás a helyi iparűzési adóval kapcsolatban
Kérdés: Önkormányzati adóhatóságként bevezettük a helyi iparűzési adót. Ellenőrizni szeretnénk, hogy valamennyi fizetésre kötelezett vállalkozó eleget tett-e ezzel kapcsolatos kötelezettségének. Ehhez milyen adatokat kérhetünk az állami adóhatóságtól?