5 talált cikk a rezsi , rendelkezés , bevételek kifejezésre

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?

Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: - az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? - a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?