Védőnői feladatellátás rezsije

Kérdés: 2023. július 1-jétől a védőnői feladatellátás átkerült a vármegyei kórházhoz, mellyel kötött megállapodás szerint az önkormányzatnak kell az épület rezsiköltségét (áram, víz, gáz, takarítás stb.) biztosítani a védőnő számára. A kórház havi bruttó 30.000 forintot fizetett számla ellenében, üzemeltetési költség jogcímen a fent említett költségek fedezetére az önkormányzatnak. Milyen főkönyvi számra könyveljük ezt a tételt?
Részlet a válaszából: […] ...átalányban kapott térítést a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni, mert a közvetített szolgáltatás bevételeként való elszámolás feltételei nem állnak fenn.A közvetített szolgáltatások fogalmát az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Költségvetési intézmény áfaalanyisága

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
Részlet a válaszából: […] ...NAV-hoz az ezzel kapcsolatos adatmódosító lapot [18T201TSZ]).Az alanyi adómentesség választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi adómentesség értékhatárába, és melyek nem.Az alanyi adómentesség választására jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...De a szakértőitevékenység a kérdéses esetben megbízási szerződéssel jött létre.<br>A költségvetési útmutató alapján a bevételek között,igazgatási szolgáltatási díjként kerülnek megtervezésre és elszámolásra -többek között – azok a bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Kórházi dolgozók üdültetése

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 1. számú mellékletének 8. pontjában foglalt juttatások) továbbra is természetbeni juttatásnak tekintendők.A törvény adómentes bevételeket tartalmazó 1. számú melléklete kibővült az üdültetési szolgáltatással. A törvény 1. számú melléklet 8.33....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.