Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – többek között – ha a juttató munkáltató a munkavállalónak a következő juttatásokat nyújtja. A munkavállaló választása szerint– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...ajövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot,ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az afeletti rész után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Külföldi gyakorlati képzés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogyesetükben a kiküldetésre vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokalkalmazhatók. Tehát az utazási, a szállás és a biztosítás költsége az iskolanevére szóló számla alapján elszámolható, és a számlák ellenében kifizetettösszeg nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.