14 talált cikk az adózás , étkeztetés , elszámolás kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?

Kérdés: Költségvetési szervként alkalmazottaink részére ingyenesen adunk üdülési, étkezési utalványt. Levonhatjuk-e az utalvány kezelési költségének áfáját, amit ránk áthárítottak?

Kérdés: Az új áfatörvény alapján hogyan alakul az étkezési tevékenység adózása 2008. január 1-jétől, illetve 2008. május 1-jétől? Az élelem áfáját hogyan igényelhetem vissza? A hivatal üzemeltet egy konyhát, onnan látjuk el élelemmel az óvodát, az iskolát, a külső étkezőket, a szociális étkeztetésben részesülőket és az alkalmazottakat. Kérdésem továbbá, hogy az önkormányzati telek értékesítése áfaköteles-e?

Kérdés: Az új Áfa-tv. alapján hogyan alakul az étkeztetési tevékenység adózása? Az alábbiak közül mely tevékenységek adókötelesek, illetve adómentesek: - alkalmazottak étkeztetése, - vendég étkeztetése, - óvodai, iskolai ellátottak étkeztetése, - szociális étkeztetés?

Kérdés: Önkormányzatunk és több érdekeltségébe tartozó cég operatív lízing keretében személygépkocsit bérel, kérdésünk, hogy továbbra is levonhatjuk-e a bérleti díj áfáját?

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?