Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy milyen beszerzések esetén lehet előleget kifizetni. Általában a kérdésben jelzett esetekben merül fel előlegfizetés. Előleget a felek megállapodása alapján kell fizetni. Megállapodásnak tekinthető az az eset is, ha pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kiküldetéshez kapcsolódó számlák

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó számlák esetén mi a helyes eljárás? A számlákat külön számlaként kell kezelni, egyenként kell rögzíteni az analitikában (pénzügy), és a számlákat egyenként kell könyvelni, külön a nettó részét kiküldetésre és külön a számlák áfatartalmát áfa rovatra? Vagy kiküldetési rendelvény alapján a számlák összesítését elég egy összegben rögzíteni az analitikában és egyben könyvelni kiküldetésre?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetéshez kapcsolódó számlákat is a számviteli törvény alapelvei (bruttó elszámolás, teljesség) és a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírások alapján kell könyvelni.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Bérelt önkormányzati ingatlan felújítása

Kérdés:

Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyvelésben sem a bérletidíj-bevételt, sem a felújítás kiadását nem könyvelik, nem felel meg az Szt.-ben foglalt bruttó elszámolás elvének. A bruttó elszámolás alapján az ügyleteket a valós tartalmuk szerint kell nyilvántartásba venni, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.