4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szabadidőközpontban igénybe vehető szolgáltatások áfája
Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?
2. cikk / 4 Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
3. cikk / 4 Devizaszámla
Kérdés: Önkormányzati hivatal devizában kiállított számlát fogadott be és egyenlített ki. A számlában alkalmazott és áthárított áfa mértéke 21%. Milyen nettó és általánosforgalmiadó-összegben, és milyen forintárfolyamon kell nyilvántartásba venni a számlát a hivatal könyveiben? Az alkalmazott könyvelési rendszerben nincs mód a 21%-os adókulcs kiválasztására. Változtat-e a gazdasági esemény nyilvántartásba vételén az, ha a hivatal az általános forgalmi adót levonásba helyezi, illetve ha nem helyezi azt levonásba?
4. cikk / 4 Kiépített vízvezeték átadása az önkormányzatnak
Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
