30 cikk rendezése:
21. cikk / 30 Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál
Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
22. cikk / 30 Bértábla szerinti garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása
Kérdés: 2005 szeptemberében áthelyezéssel átvett a jelenlegi munkahelyem közalkalmazottként, és a korábbi béremet is megadta, melyben munkáltatói döntésen alapuló illetmény is szerepelt a garantált illetményen felül. 2009-ben megkapom a diplomámat, és magasabb fizetési kategóriába fogok kerülni. A fenntartó önkormányzat, illetve a munkáltató megteheti-e, hogy a magasabb kategóriába lépéskor az illetményemelkedéssel "lenyeleti", vagyis megszünteti a garantálton felüli részt? Megtehetem-e, hogy nem megyek bele, van-e egyáltalán beleszólásom?
23. cikk / 30 Közalkalmazottak előresorolása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
24. cikk / 30 Beszámolókészítési kötelezettség feladat megszűnésekor
Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?
25. cikk / 30 Nyugdíjas közalkalmazottak alkalmazása
Kérdés: Helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó (teljes jogkörű) közoktatási intézmény vagyunk. Hozhat-e a fenntartó olyan döntést, hogy az előrehozott nyugdíjban részesülők munkaviszonyát szüntessük meg, és helyettük fiatalabb munkaerőket alkalmazzunk? A döntéshez nem kapcsolódik létszámcsökkentés, mert azt már végrehajtottuk. Az előírt létszámot leépítettük, a Kjt. változásaira tekintettel, ebben is voltak nyugdíjasok. Ezenfelül még vannak nyugdíjas közalkalmazottak (58, 59 évesek), munkájukra szükség van. El kell-e őket azért küldeni, mert nyugdíjat is kapnak?
26. cikk / 30 Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
27. cikk / 30 Adómentes munkáltatói juttatások
Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?
28. cikk / 30 Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet
Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
29. cikk / 30 Vevő neve a számlán
Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?
30. cikk / 30 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
