Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanok között a bérelt ingatlanon végzett felújítást. Véleményünk szerint a bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása a fenntartó részére nem lehetséges, hiszen ő nem bérlője az ingatlannak, semmilyen jogcímen nem használja.(Kéziratzárás: 2022. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Térítés nélkül átadott zöldségek

Kérdés: Az étkezést az intézményfenntartó társulás által üzemeltetett konyha végzi, mely az önkormányzat által megtermelt zöldségeket is felhasználja a főzéshez. Ezért nem fizet az önkormányzatnak, csak szállítólevéllel, értékkel megérkezik a konyhába. Hogy kellene ezt lekönyvelnünk a konyha, illetve az önkormányzat nyilvántartásaiban? A megtermelt zöldség rovaton költségként jelentkezzen a konyhánál, hogy az étkezés állami támogatásának elszámolásánál ez beszámítódjon tényleges költségként, mint ahogyan a többi beszerzett alapanyag is?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatnak az általa megtermelt, térítés nélkül átadott zöldségeket késztermék térítés nélküli átadásaként kell elszámolni a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet előírásai szerint az alábbi módon:1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT8434...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Iskolaépület felújítása

Kérdés: Településünkön a nemzetiségi önkormányzat az általános iskola fenntartója. Az épület, amelyben az iskola működik, a helyi önkormányzat tulajdona, és megállapodás alapján ingyenes használatra biztosítja a feladat elvégzéséhez a nemzetiségi önkormányzat részére. A nemzetiségi önkormányzat pályázat útján 2,5 millió forintot nyert az iskolaépület padlózatának felújítására, mellyel el kell majd számolnunk. A pályázat szerint a számlák a nemzetiségi önkormányzat nevére szólnak. Mi a helyes könyvelése a felújításnak, ha az épület, amelyen végzik, nincs a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában?
Részlet a válaszából: […] A nemzetiségi önkormányzat a nevére szóló számlák alapján a saját könyveiben idegen tulajdonon végzett beruházásként tudja nyilvántartani a beruházás értékét. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy önálló eszközként aktiválja és tartja nyilván a befektetett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Beruházás, felújítás aktiválása intézményfenntartó társulás esetén

Kérdés: Pályázaton nyertünk felújításra, beruházásra pénzt, melyet a pályázatban szereplő arányban használhat fel a két önkormányzat. A gesztor önkormányzathoz érkezett a támogatás. A társulási megállapodás szerint minden ingatlan és vagyontárgy a társulás önkormányzatainak saját tulajdonában marad. Melyik önkormányzatnál kell aktiválni a felújítást? Ha ugyanis a gesztor önkormányzat aktiválja az épület felújítását és a beruházást, akkor a vagyonmérlegében is szerepel, mintha a vagyonát növelné, ugyanakkor helyileg a tagintézmény önkormányzatának a tulajdona. Ha a tagintézmény aktivál, akkor milyen bizonylatot kell a gesztornak kiállítani hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján közös tulajdon nem jött létre, azóvodaépületek nem kerültek a társulás közös tulajdonába. A kérdésből nem derülki, hogy a társult önkormányzatok üzemeltetésre, kezelésre adták át azingatlanokat a társulásnak, vagy vagyonkezelői jogot létesítettek.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] 2006. év január 1-jei hatálybalépéssel változott az Áht-vhr.A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.