Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások körébe tartoznak,– folyamatos teljesítésű szolgáltatások állományba vételénél a kiinduló dokumentum általában határozatlan időre szóló ún. keretszerződés, melyekre a fizikai, szakmai teljesítés a költségvetési évben folyamatosan történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] A fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetni, amennyiben azt a közszolgálati tisztviselő kérelmezi (nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv jogosultsági időre vonatkozó határozata alapján). A közalkalmazottak esetében ugyanerről a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése rendelkezik.Amennyiben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Jubileumi jutalomra jogosító időt a naptár szerint kell számítani

Kérdés: 1988. szeptember 1-jén kezdődő jogviszony esetén, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott melyik napon, milyen bér alapján jogosult a jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4)-(8) bekezdései nem alkalmazhatóak, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.A Legfelsőbb Bíróság EBH 2001.479 határozatában kimondta, hogy a jubileumi jutalom szempontjából a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a naptár szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Pénzügyi ellenjegyzés III.

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalás dokumentumai a következők lehetnek:– szerződés;– megállapodás;– kinevezési okirat (ebbe a kategóriába sorolandók a különböző jogviszonyokkal kapcsolatos kinevezések, mint például a Ktv., Kjt., Munka Törvénykönyve stb.);– áru vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Önkéntes munkavállalás

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi,b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul,c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jog­viszony keretében végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...gyermektartásdíj megelőlegezése akkor jogszerű, és akkorvan helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította,és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá agyermeket gondozó szülő vagy más törvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Polgármesteri költségátalány megállapítása

Kérdés: A polgármestert a Pttv. 3. § (2) bekezdése szerinti illetmény és a Ktv. 48. §-a szerinti nyelvpótlék, továbbá a 18. § (2) bekezdése szerinti költségátalány illeti meg. A költségátalány kiszámolásakor beleszámítjuk-e a nyelvpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...annak mértékéről a képviselő-testületa következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nemhoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától ahatározat meghozataláig a költségátalány minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Polgármester költségelszámolása

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?
Részlet a válaszából: […] ...mértékéről a képviselő-testület a soron következő ülésén köteleshatározni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, apolgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláiga költségátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Önkormányzati támogatás bejelentése II.

Kérdés: Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képezi a Rendezvénycsarnok Kft. Részére az önkormányzat támogatást nyújt működési célra. A támogatás bejelentési kötelezettség alá tartozik-e a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján? Bejelentési kötelezettség fennáll-e, amennyiben az önkormányzat részben vagy egyáltalán nem tulajdonosa egy támogatott gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatást nyújtó szerv afelelős, amely a támogatási programot tartalmazó jogszabály vagy az egyeditámogatást tartalmazó okirat vagy határozat elkészítéséért felel. Az államitámogatási szabályok hatálya, így a bejelentési kötelezettség sem függ attól,hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.