19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
2. cikk / 19 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
3. cikk / 19 Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége
Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
4. cikk / 19 Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
5. cikk / 19 Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
6. cikk / 19 Tombolán történő nyeremény-sorsolással kapcsolatos adminisztratív teendők és adózási kérdések
Kérdés: Ingyen látogatható községi rendezvényen önkormányzatunk tombola lebonyolítását tervezi. Minden, a rendezvényen megjelenő lakos részére térítésmentesen átad 1 db tombolajegyet, amellyel tárgynyereményt lehet nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
7. cikk / 19 Gépjármű hivatali célú használata esetén fizetendő költségtérítésre vonatkozó szja
Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?
8. cikk / 19 Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele
Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
9. cikk / 19 EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása
Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
10. cikk / 19 Önkormányzati társulás likviditási problémája
Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
