Visszapótlási követelés értéke

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Részlet a válaszából: […] ...szerepel a szerződésben, akkor arra is hivatkozhatnak.Véleményünk szerint az értékbecslés nem fogadható el az értéknövelő beruházások igazolására. Az ingatlan-értékbecslő által megállapított értéke nemcsak értéknövelő beruházás, hanem más tényezők, pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozat, áttérés 10 százalékos költség-hányadról tételes költségelszámolásra

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség vagy az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre

Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...és érvényesítés a pénzügyi teljesítésre vonatkozik. Az utalványozás ellenjegyzését már a jogszabály nem ismeri. A teljesítésigazolást, majd az érvényesítési feladatok elvégzését és az aláírást követően történhet az utalványozás az Áht. 38. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása főkönyvi számon valósul meg, a költség igazolása után. A finanszírozó szervezet közvetlenül a szállítónak rendezi a benyújtott számlák után járó támogatást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Normatíva

Kérdés: Ha 2010. december 31-ig betölti a 3. életévét a gyermek, és még ebben az évben akár egy napot is jár az óvodába, akkor a 2010. évi költségvetés elszámolása során számolni kell a 2010/2011. (I. félév.) tanév 4/12 részénél a létszámával. Tehát normatíva igényelhető rá (4/12). Az októberi létszám alapján készülő oktatási statisztikában lehet-e szerepeltetni a gyermeket, aki majd csak később tölti be a 3. életévét (december 31-ig), de az óvodába már beíratásra került? Ha nem lehet szerepeltetni, és ugye az októberi statisztikai számok alapján tervezzük a 2011. évi költségvetést, akkor ez a létszám nem lesz benne, ugyanakkor ez a gyerek feltehetően 2011. augusztusig jár óvodába, ugyanakkor normatíva nem igényelhető rá, mivel az előző évi októberi létszám a 2011-es költségvetés 8/12-ének az alapja. A normatíva ellenőrzésekor év közben hiába van mód júliusban pótigényre, az októberi statisztikák a mérvadóak.
Részlet a válaszából: […] ...ezeket a létszámokat a normatíva elszámoláskor tudjákfigyelembe venni. A felvételi dokumentum és mulasztási napló alapján történikannak igazolása, hogy melyik gyermek mikor tölti be a 3. életévét, és mikorveszi igénybe első alkalommal az óvodai nevelést. Az irányító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...a sajátgazdaságában az Szja-tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékekelőállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelőiigazolvánnyal rendelkezik. Ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztésitámogatási szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozónyilatkozat megtételére jogosult lenne (ennek részletes szabályait lásdkésőbb), ésb) az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint haönkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásárólrendelkezik, e nyilatkozatát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.