Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Gyermekek étkeztetésének térítésidíj-átvállalása

Kérdés: Az alábbi költségvetési intézményi gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Önkormányzatunk helyi rendelet alapján, rászoruló családok részére, átvállalja a gyermekek étkeztetésének térítési díját részben vagy egészében, meghatározott időtartamra. Ez a kedvezmény nem azonos a jogszabály által kötelezően adott normatív kedvezménnyel. A gyermekétkeztetési feladatokat önkormányzatunk saját intézménye látja el. Az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások és K351 Működési célú áfa rovaton számoljuk el, természetbeni juttatásként. Az étkeztetési feladatokat ellátó intézménytől számlát (áfát is feltüntetve) kérünk a gyermek étkezési napjaira vonatkozóan, melyet a kedvezményt megállapító határozatra hivatkozva az önkormányzat részére kell kiállítania. Ezt a számlát az intézmény térítési díjként számlázza ki, és térítési díj + kiszámlázott áfa bevételként számolja el a könyvelésében. Az önkormányzatnál a természetbeni juttatás pénzügyi teljesítése, elszámolása az intézmény által kiállított számla alapján történik. A?fenti gazdasági esemény elszámolásával, bizonylatolásával helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági esemény könyvelése és adójogi kezelése során helyesen járnak el. A helyi rendelet alapján adott szociális juttatás a személyi jövedelemadóban adómentes, az ellátottak nem kapcsolt felek az önkormányzattal, ezért más közteher nem merül fel a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül [az Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kutatóintézet által szervezett vidéki kutatómunkához kapcsolódó utazás, szállás, étkezés juttatásának adóvonzata

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése

Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek minősül, amivel szemben a kiadások bizonylat alapján vagy bizonylat nélkül (a bevétel 90 százaléka a jövedelem) elszámolhatók.Előfordulhat olyan eset is, amikor az önkormányzat az általa fenntartott oktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.