Áthelyezés általános iskolából polgármesteri hivatalba

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalhoz. A Kjt. 26. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján azáthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösenmeg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott újmunkakörében, munkahelyében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […] ...szerveknél idetartoznak az egyévnél hosszabb lejáratra kapott, fejlesztési és működési célra ideiglenesenátvett pénzeszközök, kölcsönök, hitelek és az egyéb hosszú lejáratúkötelezettségek, de természetesen visszafizetési kötelezettséggel.Azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke: