4 talált cikk a teljesítés időpontja , adóalap , bizonylat , költség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?

Kérdés: A költségvetési szerv részletre adja el egyik ingatlanát úgy, hogy foglalót kér. Mikor keletkezik áfakötelezettség? Hogyan kell számlázni, hány bizonylatot kell kiállítani, és mi a számlán a teljesítés időpontja?