6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Követelés nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő gazdasági társaságtól (kft.) engedményezési szerződés keretében követelést vásárolt. Az ellenérték a követelés összegének 5%-a. A szerződés szerint a teljes követelés bizonytalan. A kft.-nek az adóssal szemben ingatlanhasználati díj jogcímen keletkezett a követelése. A tartozás 2020-tól áll fenn, a kft. által indított – a pénzkövetelés iránti – végrehajtás nem járt eredménnyel, az adós ingó, ingatlan vagyonnal, munkahellyel, bankszámlával nem rendelkezik. Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a követelést (a kft. által nyilvántartott érték vagy a vételár)? Ha a nyilvántartás szerinti értéken, akkor értékvesztést is kell könyvelni (hiszen a tartozás 2020 óta fennáll)? Hogyan történik mindezek számviteli elszámolása, könyvelése?
2. cikk / 6 Vásárolt követelés
Kérdés: Önkormányzatunk engedményezési szerződés keretében 3 millió forint értékben követelést vásárolt egy zrt.-től egy felszámolás alatt álló cégben, amelyben az önkormányzat részesedéssel rendelkezik. A követelés fedezetét képezi kettő, különböző ingatlanhelyrajzi számon fekvő terület. Miként történik majd a követelés számviteli elszámolása, tudván, hogy részesedéssel rendelkezik az önkormányzat a cégben? Valamint a felszámolási eljárás megszűnése után az ingatlanok megszerzésének számviteli elszámolása hogyan történik?
3. cikk / 6 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
4. cikk / 6 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
5. cikk / 6 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
6. cikk / 6 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
