Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatóban informálni kell minden munkavállalót.2. A munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A közalkalmazott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésének határideje

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli felmondás megtételére (a jog gyakorlására) előírt határidő onnantól számítandó, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója teljeskörűen tudomást szerez a tényállásról, a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról. Amennyiben ehhez vizsgálódás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...melyben az alábbiakat mondta ki.A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész munkáltató általi csökkentése – ha a közalkalmazott illetménye összességében nem csökken – nem ütközik jogszabályba (EBH 2006.1544.). Ugyanakkor a Kúria azt is vizsgálta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...egyáltalán milyen jogviszonyban állhat.A Kjt. 1. §-a rendelkezik a törvény hatályáról, azaz arról, hogy mely jogviszonyok minősülnek közalkalmazotti jogviszonynak. A Kjt. hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Nem önálló gazdálkodású intézmény vezetőjeként kérdezem. Kolléganőm 2013. április 16-án 40 éves igazolt szolgálati idővel fog rendelkezni, kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetését. Ha a fenntartó és az intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a felmentést, akkor a munkaviszonya a fenti 40 éves szolgálati viszonyra való hivatkozással csak közös megegyezéssel, illetve lemondással szüntethető meg? Ha a dolgozó lemond a fenti napon, milyen járandóságokat vagyok köteles számára biztosítani? Ha a dolgozó 2013. április 16-i dátummal mond le, és a 40 éves közalkalmazotti jogviszony csak 2013. szeptember 1-jén lesz meg (más nem Kjt. alá tartozó munkáltatónál is dolgozott), kifizethető-e a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti – többek között -, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

"40 éves nyugdíjra" való jogosultság címén felmentésre kerülő köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselőijogviszonyban eltöltött időt, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnélmunkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, a hivatásosszolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetési lehetőségei

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati intézmény gazdasági vezetőjeközalkalmazotti jogviszonyban áll. A gazdasági vezető 2011. január 1-jétől aKjt. rendelkezése alapján minden intézménynél megbízott vezető, tehát van egy -vélhetően 5 évre szóló – vezetői megbízása és egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezett és a megbízott vezető fogalmát aközalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. §-aadja meg. Amennyiben a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátásaönálló munkakörben történik, kinevezett vezetőről beszélünk. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott számára megállapított, munkáltatói döntésenalapuló, garantált összegen felüli illetményrész esetében a visszavonáslehetősége függ attól, hogy azt a közalkalmazott milyen jogcímen kapta.A Kjt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Kérdés: Változtatható-e a határozatlan időre megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, vagyis munkáltatói döntéssel határozott időre emelhető-e vagy csökkenthető-e a juttatás? Pl. határozatlan időre van megállapítva 20 000 forint, ez emelhető-e június 1-jétől november 30-áig 30 000 forintra úgy, hogy december 1-jétől ismét csak a határozatlan időre megállapított 20 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapja tovább a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a közalkalmazott a Kjt. által biztosítottgarantált illetményen felül további illetménykiegészítésben részesül, nincsazonban pontosan meghatározva, hogy milyen jogcímen.A Kjt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottata fizetési fokozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.
1
2