Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai

Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...az összes többi napra szabadságot kell kiírni. Tehát adott esetben a pénteki napra is, akkor is, ha aznapra egyébként nem volt beosztva a közalkalmazott munkavégzésre.Ekkor minden szabadságnapot a munkavállaló munkaszerződés (kinevezés) szerinti napi munkaidejével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...belül az általános munkarend szerint történik, vagy a ténylegesen teljesített órák figyelembevételével.A havi díjas munkavállalók (közalkalmazottak) esetében a kereten felüli rendkívüli munkavégzést csak a keret végén, annak lezárásával lehet elszámolni (addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...ügyeletre és a készenlétre – közalkalmazottak vonatkozásában – az új Mt. 110-112. §-ai irányadók, míg a túlóráról, azaz a rendkívüli munkavégzésről az Mt. 107-109. §-ai rendelkeznek, e paragrafusok szabályozzák az ügyelettel, készenléttel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Munkaidőszabályok a közoktatásban III.

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapon (tanítási órákon kívüli) munkaköri feladatait amunkahelyén kívül végezze el, vagy akár mentesítheti is a munkáltató aközalkalmazottat a munkavégzési kötelezettsége alól.A pedagógusok rendkívüli munkavégzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Bölcsődei gondozónő műszakpótléka

Kérdés: Bölcsődei gondozónők váltott műszakban dolgoznak. A délelőttös műszak 6 órától 14 óráig tart, a délutános műszak 10 órától 18 óráig. A 14 és 18 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és az fizethető-e átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] Műszakpótlék jár a több műszakos munkaidő-beosztásbanfoglalkoztatott munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény (Mt.) 146. §-a értelmében. Több műszakos a munkaidő-beosztás, ha amunkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Műszakpótlék közalkalmazottaknak

Kérdés: Bölcsődei gondozók váltott műszakban dolgoznak. Munkarendjük a következők szerint alakul: délelőtt 6.00 órától 14.00 óráig, illetve délután 10.00 órától 18.00 óráig. A 14.00 óra és 18.00 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és ha igen, fizethető-e az esetleg valamiféle átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatottközalkalmazottnak műszakpótlék jár [Mt. 146. § (2) bek.]. Több műszakos amunkaidő-beosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszából: […] ...alatti munkavégzésrendkívüli munkavégzésnek minősül, amit a rendkívüli munkavégzés éves mértéketekintetében is figyelembe kell venni.Közalkalmazotti jogviszonyban a Kjt. biztosítja annak alehetőségét, hogy miniszter szabályozza a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.