4 talált cikk a fenntartó , jogkör , letét kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó gazdasági vezető státusza a Kjt. módosítása következtében vezető munkakörré alakul át, kinevezett vezetőnek számít. Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, fenntartó a kerületi önkormányzat. Az illetmény megállapítása szempontjából lényeges különbség áll fenn. Eddig a fizetési fokozat és a vezetői pótlék szerint állapítottuk meg, a módosítás értelmében a vezetői illetményalap és az 1,70 szorzó összességéből állna. Kérdés továbbá az, hogy ebben az esetben jár-e a vezetői pótlék?

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?