Ingatlanértékesítésre vonatkozó adómérték meghatározása

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Önkormányzati beépítetlen ingatlan értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja értelmében mentes azadó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építésitelek (telekrész) értékesítését. Az Áfa-tv. 259. § 7. pontja határozza meg, hogyáfaszempontból mi minősül építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Lakásszerzési kedvezmény megszűnése

Kérdés: 2007. évben eladtam egy ingatlant, és ebből jövedelmem is keletkezett. Lakást szeretnék vásárolni a gyermekemnek, de eddig még nem sikerült megfelelőt találnom. Úgy tudom, hogy a lakásszerzési kedvezményt utoljára a 2007. évről benyújtott bevallásban lehet csak érvényesíteni. Ez azt jelentené, hogy teljesen elvesztem ezt a kedvezményt, ha a bevallás benyújtásáig nem sikerül új lakást vásárolni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlant. Az átmeneti rendelkezés alapján változatlanfeltételek mellett érvényesítheti a lakáscélú kedvezményt az a magánszemély,aki az említett időpontig szerzett ingatlanértékesítésből jövedelmet. Ha abevallás benyújtásáig nem sikerül új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Minimálbér adózása 2005-ben

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanértékesítésből származójövedelmet nem kell beszámítani az éves jövedelemhatárokba.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a magánszemély2005. évben nyilatkozik arról, hogy az adóelőleg levonásánál kéri az adójóváírásfigyelembevételét, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Ingatlanátruházás üzletszerűségének vizsgálata

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...1. § (4) bekezdése, és az Art. 1. § (7) bekezdése és 2. §-ában foglaltakra is – az eset összes körülményeinek és a magánszemély tevékenységének alapos vizsgálatával kell eljárni.A közfelfogás szerint üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.