Végelszámolással megszűnő gazdasági társaság

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több.A 2018....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nem szerződésszerű teljesítés kapcsán felmerült költségek átterhelése

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben tehát azt kell megvizsgálni, hogy sor kerül-e az önkormányzat részéről szolgáltatás nyújtására, amelynek a – felek megállapodása alapján a társaság által az önkormányzat részére – kifizetendő összeg az ellenértékét képezi.Az Áfa-tv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...valamely KEI-tal egy­­idejűlegB) Költségvetési számvitel szerint2a) Bevételi előirányzatok átcsoportosítása:– szerződés, megállapodás módosítása miatti bevételi jogcím BEI csökkentéseT 09/12/1-09/16/1T 09/22/1-09/25/1T 09/3xx/1T 09/4xxx/1T 09/5x1/1T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Kiépített vízvezeték átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.A felszámoló által közölt árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...1211, 1212, – K 985821213, 1214tőkeváltozásT 98582 – K 41231, 41331Ha a beruházás úgy történik, hogy engedményezésről a két fél megállapodást köt, azaz a követelés és kötelezettség kiegyenlítése nem pénzforgalomban realizálódik, számviteli rendezése a 499...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Engedményezés

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...követelésének az önkormányzatrészére történő engedményezése azért történik, hogy a beruházó az önkormányzatfelé fennálló megállapodásban is rögzített jogalapon fennálló tartozásátekképpen rendezze. A kérdésben megjelölt jogszabályhely az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Engedményezés

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...visszatartott összeg adótartalmára kellalkalmazni, ha az adóalanyt jogszabály szerint – ideértve a jogszabályielőírásoknak megfelelő megállapodást is – megilleti az ellenértékvisszatartásának joga.A leírtak szerinti esetben a beszerzéseiből származótartozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Vásárlási utalvány formájában utólag kapott árengedmény

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?
Részlet a válaszából: […] A könyvviteli elszámolásnál abból kell kiindulni, hogy azutólag kapott engedmény szokásos rendezése szerint – az adott esetben -pénzmozgás nincsen, a tranzakció számlában nem jelenik meg. Ezért azelszámolásoknál a pénzforgalom nélküli elszámolás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Áfa visszaigénylése

Kérdés: X cég elnyert egy vissza nem térítendő támogatást. A támogatási szerződésben foglaltak szerint X cég a támogatás megvalósításához bevonta Y alvállalkozót. Az Y alvállalkozó által kiállított számla nettó értékét a támogatást nyújtó szervezet egyenlíti ki közvetlenül az Y szállítócégnek engedményezési megállapodás alapján. A számla áfatartalmát az X cég fizeti meg az Y szállítócég részére. X cég visszaigényelheti-e, illetve kifizetett számlaként figyelembe veheti-e a beszerzés áfatartalmát a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint azadóalanyra áthárított adó levonható, ha a 32-36. §-ban tárgyalt egyébfeltételek teljesülnek, mely feltételek között nem szerepel a számlán szereplőadóösszeg tényleges pénzügyi teljesítése. Ezért az adólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.