6 talált cikk az ingatlanértékesítés , GYES , mentesség kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?

Kérdés: Milyen áfakulcs terheli az iskolai büfé bérbeadását; a közterület-használati díjat; a lakás iroda célú bérbeadását; a garázs bérbeadását; a munkásszállón férőhely-biztosítást; a szolgálati lakás bérbeadását; az építési telek bérbeadását; a tornaterem bérbeadását szórakoztató rendezvény céljára; a lakás lakás célú bérbeadását; az üzlet bérbeadását; az építési telek eladását; a lakóingatlan eladását?