A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet szerint a közalkalmazottak esetében a 20%-os emelés differenciált jellegű és beépülő azzal, hogy a kötelező minimálbér-emelésre is figyelemmel kell lenni. Véleményünk szerint az Mt. hatálya alá tartozókra is ekként értelmezendő a rendelet. Bár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...az illetménye nyugdíjjárulék-alapot képező keresetnek minősül, így vonatkozik rá a Tny. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát (minimálbér tizen-nyolcszorosa évente), melynek elérése után a nyugdíj szüneteltetésre kerül az adott év december 31-ig.Figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...illetményalap és aközalkalmazotti bértábla, tehát továbbra is a 2008. januári szinten befagyasztottbérek maradnak érvényben. A minimálbér 73 500 forint, a középfokúszakképzettséget igénylő munkakörben pedig a minimálbér 89 500 forint lesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Közalkalmazottak előresorolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak a Kjt. szabályai értelmében, aközalkalmazotti jogviszonyban töltött idejük alapján – általában három évvárakozási idő eltelte után – eggyel előrébb lépnek a fizetési fokozat szerintiilletményrendszerben.Az előrelépés a Kjt. melléklete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.