Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 139. §-ának (1) bekezdése alapján a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ebből következően rendkívüli munkavégzés esetén egyrészt ki kell fizetni a rendes munkaidőre járó munkabért, ami egyébként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkavállaló a felmentés közlése után halálozik el, összetett munkajogi helyzettel találjuk szembe magunkat.A közalkalmazotti jogviszony mint munkavégzésre irányuló jogviszony személyhez kötött, ezért a halált követően a továbbiakban már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben január 2-a pihenőnap volt, míg január 10-e munkanap.Január 2-án pihenőnap volt, tehát Önnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...73 500 forint lesz. A legalább középfokúiskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörbenfoglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Ez aközalkalmazotti dolgozót úgy érinti, hogy amennyiben a bértábla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...40 év szolgálatiidőt szerzett, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Azzal az1953-as születésű közalkalmazott női munkavállalóval kapcsolatban, aki 2008júniusában 37 év szolgálati idővel rendelkezik, megállapítható, hogy 2012-benbetölti 59....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...adható, tehát lényege szerint egyfajtateljesítménybérezési forma. A Kjt. továbbá külön szabályozást tartalmaz arra azesetre, amikor a munkavállaló az elért teljesítménytől függően térítésbenrészesül. Ekkor a térítés meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmának számításánál mely munkaviszonyok vehetők figyelembe az alábbi esetekben? 1. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló csak a közszférában dolgozott, azonban azt a fenti időpont előtt megszakította, majd ismét a közszférába került; 2. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül a közszférában dolgozott, azonban munkaviszonyát a fenti időpont után megszakította, majd ismét a közszférába került; 3. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül, de nem a közszférában dolgozott, majd áthelyezéssel a fenti időpont után közalkalmazotti jogviszonyba került, és munkaviszonyát csak ez után szakította meg.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét aközalkalmazottakra nézve ugyancsak hatályos Mt. 209. §-a szabályozza. Ajogszabályhely szerint: amennyiben a munkavállaló munkaviszonya e törvényhatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát,mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas közalkalmazottak alkalmazása

Kérdés: Helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó (teljes jogkörű) közoktatási intézmény vagyunk. Hozhat-e a fenntartó olyan döntést, hogy az előrehozott nyugdíjban részesülők munkaviszonyát szüntessük meg, és helyettük fiatalabb munkaerőket alkalmazzunk? A döntéshez nem kapcsolódik létszámcsökkentés, mert azt már végrehajtottuk. Az előírt létszámot leépítettük, a Kjt. változásaira tekintettel, ebben is voltak nyugdíjasok. Ezenfelül még vannak nyugdíjas közalkalmazottak (58, 59 évesek), munkájukra szükség van. El kell-e őket azért küldeni, mert nyugdíjat is kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály erre nem kötelez, csupánlehetőséget ad.Véleményünk szerint a nyugdíjas, felmentésének indoklása nemlehet a fiatalabb munkavállaló felvétele, illetve foglalkoztatása. Az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Vezető jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Önkormányzat testülete által határozatlan időre kinevezett magasabb vezető beosztású – intézményvezető – közalkalmazott vagyok. 57. életévemet 2007. december 28-án töltöm be, előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatói jogot gyakorló polgármestertől szeretném kérni, hogy közös megegyezéssel a jogviszonyomat szüntessük meg úgy, hogy 2007. december 29-étől visszaszámolva a 8 hónapos felmentésemet 2007 májusától engedélyezze, és így a jogviszonyom 2007. december 29-ével megszűnne. Kérdésem, hogy a fentiek alapján közös megegyezéssel lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, és a felmentés kezdő időpontját meg lehet-e határozni 2007 májusában, a Kjt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdezőesetében ez 2007. december 28-án lesz.)Megtörténik a nyugdíj megállapítása, a nyugellátásátmegállapító határozatot a munkavállaló a munkáltatónak bemutatja, ebbőlmegállapítható, hogy mely időponttól részesül nyugellátásban, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...Ebbe pedigálláspontunk szerint beletartozik az a munkáltatói magatartás, hogy kellőidőben tájékoztassa az általa foglalkoztatott munkavállalókat arról az igenlényeges körülményről, hogy mint munkáltató előreláthatóan és mikor meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2