7 talált cikk az áfabevallás , magánszemély , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés:

Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?