22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?
2. cikk / 22 Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez
Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
3. cikk / 22 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
4. cikk / 22 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
5. cikk / 22 Jogi ellenjegyzés költségvetési szerveknél
Kérdés: Költségvetési intézményünk a szerződésekkel kapcsolatban jogi ellenjegyzést kíván bevezetni. Értelmezésünk szerint a "jogi ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy a szerződés a szükséges alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezik, nem ütközik az adott szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokba, intézetünk belső szabályzataiba, illetve közhiteles nyilvántartásokba".
Jogi osztályunk szerint az ügyvéd/jogász az ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt felek az iratot előtte írták alá. A jogi osztály vezetőjének véleménye szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek mint az okiratban megjelölt félnek a jogász előtt kell az okiratot aláírnia.
Költségvetési szervnél mi a jogi ellenjegyzés fogalma? Ha a jogi osztály véleménye szerint kell eljárni, akkor a pénzügyi ellenjegyző félnek tekinthető-e az ügylet során? Milyen dokumentumot kell bemutatni az ellenjegyzőnek az aláírás során a jogi ellenjegyző felé? Jelen kell-e lennie a jogi osztály vezetőjének az ellenjegyző aláírásakor?
Jogi osztályunk szerint az ügyvéd/jogász az ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt felek az iratot előtte írták alá. A jogi osztály vezetőjének véleménye szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek mint az okiratban megjelölt félnek a jogász előtt kell az okiratot aláírnia.
Költségvetési szervnél mi a jogi ellenjegyzés fogalma? Ha a jogi osztály véleménye szerint kell eljárni, akkor a pénzügyi ellenjegyző félnek tekinthető-e az ügylet során? Milyen dokumentumot kell bemutatni az ellenjegyzőnek az aláírás során a jogi ellenjegyző felé? Jelen kell-e lennie a jogi osztály vezetőjének az ellenjegyző aláírásakor?
6. cikk / 22 Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére
Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
7. cikk / 22 Nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?
8. cikk / 22 Átláthatósági nyilatkozat szükségessége beszerzések kapcsán
Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?
9. cikk / 22 Összeférhetetlenség
Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?
10. cikk / 22 Könyvelői munkakör
Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy egy középfokú végzettségű könyvelő 2014-től milyen munkákat végezhet a könyvelés területén?
