Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...tehát jelen esetben bérként (elmaradt munkabér,vagyoni kár, végkielégítés). Ebben az esetben mind személyijövedelemadó-, mindjárulék- (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)fizetési kötelezettsége fennáll a kifizetéskor hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 151. § (2)bekezdés], helyettesítési díj (Ktv. 49/B. §), kiküldetési napidíj (Ktv. 49/C.§). Az önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztáritagsághoz adott támogatás az "adható" kategóriába tartozik, feltételeit aközszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.