Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...jele;– a kötelezettségvállalás összege;– szerződés szerinti kifizetési határidők;– az intézmény terhelendő számlaszáma;– pénzforgalom nélküli korrekciók (szerződésmódosítás, szerződésmeghiúsulás, adminisztrációs hibák miatti változások);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Készpénzes számla

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
Részlet a válaszából: […] ...többek között apénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzatban a törvény előírásaiszerint rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetvebankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi éstárgyi feltételeiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott esetben két gazdasági eseményrőlvan szó, mindkét fél részéről gazdasági művelet merül fel. Az ellenértékazonban nem pénzforgalommal rendeződik, hanem pénzforgalom nélkül,beszámítással. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak (szabályosnyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Idegen helyen tárolt, tárgyév végén kiegyenlített tárgyi eszköz elszámolása

Kérdés: A polgármesteri hivatal gyakorlatában előfordul, hogy a költségvetési év végén vásárolt tárgyi eszközök beérkezése előtt megérkezik a számla tárgyévi teljesítéssel, ugyanakkor az eszköz tárolási nyilatkozattal még a szállító telephelyén van, és csak a következő év elején érkezik meg ténylegesen a hivatalba és kerül sor az üzembe helyezésre. A tárgyi eszköz bevételezése során mi a helyes eljárás? Mi a teendőnk a számla és a tárolási nyilatkozat beérkezésekor és az üzembe helyezéskor?
Részlet a válaszából: […] ...is ki kell mutatni. A tárgyévet követő évben, amikor a számla szerinti összeget megfizetik, akkor a tárgyi eszköz értékét a pénzforgalomban vásárlásként kell kimutatni, és a kötelezettséget meg kell szüntetni. Ugyancsak a tárgyévet követő évben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.