Munkába járás

Kérdés: Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló a közigazgatási határon kívül esőlakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről jár be naponta vagy a munkarendjénekmegfelelő gyakorisággal a munkahelyére, akkor a munkáltató – a munkába járássalkapcsolatos utazási költségtérítésről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Utazási költség megtérítése kedvezményes jegy alapján

Kérdés: Költségvetési intézmény a pedagógus részére kifizetheti-e kiküldetés esetén a MÁV-jegy árát akkor, ha a pedagógus nem 100%-os, hanem 50%-os kedvezményes menetjegyet váltott? A pedagógus az osztállyal erdei iskolában vett részt, az utazáshoz a közalkalmazotti kedvezményt igénybe vette, ezért váltott 50%-os menetjegyet. Számlát kért az intézmény nevére. Kifizethető-e számára az útiköltség-térítés?
Részlet a válaszából: […] ...és az alapján megtéríthető azutazási költség (egyes pályázatok esetében is találhatunk erre vonatkozóengedélyt az elszámolás részletes feltételei között), a kedvezményes árújegyről az intézmény nevére szóló számla kiállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Termőföld bérbeadásával kapcsolatos adózási szabályok

Kérdés: Településünkön az egyik mezőgazdasági gt. termőföld-bérbeadás jogcímen két összegben fizetett a vele szerződőknek. 2002. évben ki is fizette az első részletet, be is fizette az adóelőleget utána az adószámlánkra. Megegyezett októberben a bérbeadókkal, hogy a második részletet az aszályra való tekintettel elengedik neki. Ez a második részlet október 31-ig lett volna esedékes a szerződés alapján. A következő évben mégis fizetett valamennyi vele szerződőnek. Arra hivatkozva, hogy 2003. január 1-jétől ez a bevétel – jogszabályváltozás miatt – adómentes, nem vont adóelőleget. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől adómentes a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem akkor, ha a haszonbérbe adásról szóló szerződés szerint a haszonbérlet időtartama legalább öt év. (A korábbi években a magánszemély tulajdonában lévő termőföldterület nagyságától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.