Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben.Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehetdönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nemvagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített bevallás

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsítettbevallás választásának lehetőségéből, melyeket az alábbiakban részletezzük.Az egyszerűsített bevallást az adózás rendjéről szólótörvényben meghatározott határidőben tett nyilatkozattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.
Kapcsolódó címkék: