Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...vagy önkormányzattól folyósítanak, függetlenül attól, hogymilyen célú a felhasználása. A jogszabály szövegében nincs arra utalórendelkezés, hogy a dolgozói bér- és járulékköltség finanszírozására utalttámogatást ne kellene az arányosításnál szerepeltetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Dolgozói étkeztetés áfája

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szerv a forgalmi értéket (a 100-at) veszi adóalapul, és az arra eső összeget kell befizetnie. Mivel a dolgozó az említett törvényi rendelkezés szerint az adóalannyal összefonódott fél, aránytalanul alacsony áron történő szolgáltatás esetén nincs jelentősége annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék: