10 talált cikk a biztosítási jogviszony , közalkalmazott , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?

Kérdés: 1957. 09. 16-án születtem. 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozom a megyei és városi könyvtárban. A főiskolai tanulmányaimat levelező tagozaton végeztem, munka mellett. Két gyermekemmel 3-3 évig voltam gyermekgondozási szabadságon. Közalkalmazotti jog­viszonyom mindvégig folyamatos, ez az első és úgy tűnik, az utolsó munkahelyem is. Szeretném igénybe venni a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjazását. Mikor mehetek el nyugdíjba?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó orvos fizetési fokozatának megállapításánál beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a Romániában orvosként szerzett jogviszony?

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év novemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor kérelmezheti a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából. Mielőtt elindítja az ügyet, szeretne tájékozódni, milyen járandóságok, juttatások illetik meg a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén (részesülhet-e végkielégítésben, megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat). Az intézménynél közalkalmazottak is dolgoznak. Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén azonos juttatások illetik-e meg a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket?

Kérdés: Pedagógusként közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nő 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjba megy, 38 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik. Kifizethető-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: A Ktv. 17. § (2) bekezdés f) pontja alapján 2008. január 1-jétől a köztisztviselő – kérelmére, amennyiben rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel – közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A szükséges szolgálati időt a nyugdíj-biztosítási szerv határozatával kell igazolnia. Köztisztviselőnk (nő) 2008 második felében tölti be az 57. életévét. Rendelkezik a szükséges 38 év szolgálati idővel és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatával. 1. A felmentéshez elegendő-e a nyugdíjbiztosító szerv határozata és a felmentési idő alatt betöltött 57. életév, vagy a felmentés időpontjában már be kell hogy töltse az 57. életévét? 2. A Ktv. 49/E. § (5) bekezdése alapján közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni a törvényben meghatározott feltételek szerint a jubileumi jutalmat?

Kérdés: Közalkalmazott női dolgozónk 2008. február 16-án tölti be az 57. életévét, és ekkorra rendelkezik a szükséges 38 év munkaviszonnyal. A felmentési időt kiveheti-e a munkaviszony megszűnése előtt (2008. 02. 16.) (nyugdíj igénybevétele előtt)? Ez azért lenne fontos, mivel magas a fizetése, és így 2008. évben a nyugdíj melletti jövedelme éves szinten meghaladja a január elsején érvényes minimálbér 12-szeresét. Az előzőekből következően, a felmentési időre járó átlagkeresetre is vonatkozik az előbb említett korlátozás?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?