Késedelmes számlakibocsátás szankciója

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok.)A számla befogadója nem szankcionálható, azonban a tárgyifeltétel, azaz az adóalany nevére kiállított és személyes rendelkezésére állóbizonylat hiányában az adólevonási jog sem gyakorolható. Az Áfa-tv. 163. §-a alapján az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...felelaz adóhatóságot ért esetleges "kár"-ért.Bár az Art. 36/A. §-a valóban 2008. január 1-jétől lépetthatályba, a törvény záró rendelkezései kimondják, hogy e paragrafust csak 2008.március 1-jétől kell alkalmazni. A jogalkotó tájékoztatása szerint arendelkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Bevallás késedelmes benyújtása

Kérdés: Már másodszor fordult elő, hogy könyvelőnk a bevallás benyújtását megelőzően kórházba került, így késve tudtuk elküldeni az esedékes bevallást. Kérhetjük-e ilyenkor az adóhatóságtól a bevallási határidő meghosszabbítását, nem szeretnénk ugyanis mulasztási bírságot kapni a késés miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 1. számú melléklete határozza meg, hogy az adózóknaka bevallásukat milyen esedékességi időpontig kell benyújtaniuk. Arra semmifélerendelkezést nem találunk, hogy az adózó akadályoztatása esetén a bevallásraelőírt határidő meghosszabbítását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Tevékenységi kör bejelentése

Kérdés: A 2006. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az újonnan alakuló társaságoknak csak a főtevékenységét kell a társasági szerződésben feltüntetni. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben nem kell a társasági szerződést módosítani akkor, ha a társaság további tevékenységeket is folytatni kíván? A tevékenységi körök változását az APEH-nek sem kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaság főtevékenységétés azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetnikíván. Ezzel a rendelkezéssel összhangban van a Ctv. (cégnyilvántartásról, abírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Levelezési cím bejelentése

Kérdés: Társaságunk levelezési címe megváltozott. A változást a cégbíróságnak vagy az adóhatóságnak kell-e bejelenteni? Semmilyen nyomtatványon nem találtunk erre vonatkozó utalást.
Részlet a válaszából: […] ...Ennek elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. A levelezési cím bejelentésére az Art. nem tartalmazrendelkezést – csupán a magánszemélyek esetében -, ezért azt a bejelentkezéskorsem kell az adóhatóságnak megtenni. Bár ennek ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Határidő túllépése

Kérdés: Megfellebbeztük az adóhatóság első fokú határozatát, melyet a másodfokú adóhatóság többszöri kérésünk ellenére több mint 3 hónap alatt bírált el. Arra hivatkoztak, hogy a regionális átalakítás miatt nem tudták, kinek kell kiadni a határozatot. Ha az adózó elmulasztja a fellebbezési határidőt, akkor már nem élhet ezzel a jogával. Érvényes-e a másodfokú határozat akkor, ha a hatóság túllépi a határozathozatalra rendelkezésére álló határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...szervnek az Art. 138. § (1) bekezdése alapján afellebbezés elbírálására, azaz a másodfokú határozat meghozatalára 60 nap állrendelkezésére. A felettes szerv megvizsgálja a beérkezett fellebbezést, azelsőfokú határozatot, illetve az ügy összes iratát. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Zálogjog áfakötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés e) pontja értelmébentermékértékesítésnek minősül a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonosés a zálogjogosult között. Ilyen esetben azonban figyelemmel kell lenni ajogszabály 16. § (13) bekezdésére, melynek értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Szabadság kiadása

Kérdés: A közalkalmazottak esetében meddig köteles kiadni vagy kifizetni a munkáltató a több éve ki nem vett szabadságot? Van-e elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban is az Mt. szabadságkiadására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Az Mt. 134. § (3) bekezdése kimondja, hogy – főszabályként -a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Önálló adóalanyiság kérdése

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági önállóság, az önálló jogalanyiság és az önállóadóalanyiság három különböző fogalom, így nem minden esetben fedik egymást.Nézzünk meg részletesebben, mit takar a három fogalom.Önálló jogalanyiság azt jelenti, hogy a konkrét szervezet ajogok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...legsarkalatosabb pontjait érintjük.A Kjt. néhány speciális kérdést szabályoz, egyebekben pedigtételesen meghatározza, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem lehet alkalmazni amunkaügyi kapcsolatokban.A szakszervezetek működésével kapcsolatban megállapíthatjuk,hogy a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.