9 talált cikk az önköltségszámítás , költségvetés , saját előállítású készletek kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett – de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő – pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?

Kérdés: Az önkormányzat saját területén összközműves beépítetlen telkeket alakít ki, amelyeket később értékesíteni kíván. A telkek kialakítása kapcsán felmerülő költségeket (közmű-egyeztetési díjak, csatlakozási díjak stb.) miként kell lekönyvelni?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)

Kérdés: Költségvetési intézményünk saját termelésű készletek (díszletek, jelmezek) előállításával foglalkozik. Az elkészült díszletek, jelmezek tényleges költségeinek dokumentálására használjuk a "Saját műhelyben készült (színpadi) készletek kalkulációja" c. nyomtatványt. A színpadi ruházatot és díszleteket – értékhatárra tekintet nélkül – teljes összegben költségként számoljuk el. A továbbiakban ezekről csak mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ez elegendő-e, vagyis a nyilvántartásunk megfelel-e a számviteli törvény előírásainak.