Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Részlet a válaszából: […] A megszűnés sajátos számviteli feladatait az Áhsz. 49/B. §-a szabályozza. A könyvelési elszámolást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladatai A) A megszűnő költségvetési szervnél címe szerint kell elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat gazdálkodásának egyik végrehajtó szervea körjegyzőség, amely nem más, mint egy önkormányzati hivatal. A hatályosjogszabályok szerint az önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szerv.Ha körjegyzőség látja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Beszámolókészítési kötelezettség feladat megszűnésekor

Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az idézett kormányrendelet (Szt-vhr.) 13/A. §-a a véglegesenmegszűnő államháztartási szervezet részére írja elő a beszámolókészítésikötelezettséget. Az adott esetben államháztartási szervezet nem szűnt meg,ezért beszámolókészítési kötelezettség sincsen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.