Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. Az Szt. tartalmaz előírást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kimutatására. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének n) pontja szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Költségvetési intézmény áfaalanyisága

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülnek közhatalmi tevékenységnek, illetve gazdasági tevékenységeknek többek között a következők:– telekommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a dolgozók, bérlők vagy más személy, szervezet részére történő továbbszámlázást,– víz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés

Kérdés: Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ának rendelkezései alapján az önkormányzat jogosult megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díjakat. A hivatali helyiségen kívül, illetve a hivatali időn túl tartott eseményekért fizetendő többletszolgáltatási díjak az Áfa-tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfakörön kívüli tevékenységnek minősülnek (mint közhatalmi tevékenység)? (Nem az egyéb szolgáltatásokra gondolunk, mint pl. zeneszolgáltatás, szervírozás.) Azt tapasztaljuk, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében ennek megítélése eltérő.
Részlet a válaszából: […] Sajnos valóban tapasztalható, hogy az önkormányzatok a helyi rendeleteik megalkotása során nem egyformán értelmezik a hivatali helyiségen kívül vagy hivatali időn túl kötött házasságkötésért kért díj áfajogi megítélését.A 2010. évi I. törvény 96. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető közhatalmi feladatot lát el. Az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások (pl. zeneszolgáltatás, pezsgőszervírozás) nem képezik a közhatalmi tevékenység részét, ezért azok áfásak.6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Közhatalmi tevékenységek

Kérdés: Közhatalmi tevékenységnek minősülnek-e a következő tevékenységek: bírságok, telephely-engedélyezés, marhalevél-kiadás, építésügyi hatósági eng. eljárás, okmányiroda eljárási bevételek, adatközlés – népesség-nyilvántartás, közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás, választási adatszolgáltatás, veszélyeseb-tartás engedélyezési díja, közműtérkép – adatszolgáltatás.
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályok, ezért közhatalmi tevékenységnek minősülnek. Általános tudnivaló tehát, hogy nemcsak azok a díj- és illetékköteles szolgáltatások minősülnek közhatalmi tevékenységnek, amelyekért közvetlenül az Ill-tv.-ben meghatározott díjat szedik, hanem azok is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.