Beolvadás – részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, vagyona az átvevő (beolvasztó) társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad.Beolvadás esetén a jegyzett tőkével kapcsolatban az alábbi szabályokat be kell tartani:– a jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszából: […] ...a fejlesztés támogatásból valósult meg, ezért vélelmezhető, hogy kötelezettséget vállalt a támogatási szerződésben a társulás arra, hogy a fejlesztés egy megadott ideig nem elidegeníthető. Amennyiben a 2016-ban módosult társulási megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az önkormányzati társulások tulajdonában álló, folyamatban lévő, illetve befejezett beruházások tulajdonosa a Vksztv. rendelkezései szerint változik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.