9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Számla érvényesítése
Kérdés: Intézményünknél felmerült, hogy a bejövő számlák eredeti példánya nem a könyvelés mellett kerülne lefűzésre, hanem a központi irattárban. Előírás-e, hogy a számla kifizetése előtti érvényesítéskor a számla eredeti példánya alapján történjen az érvényesítés, valamint a könyvelési bizonylatok között az eredeti számlát kell lefűznünk?
2. cikk / 9 Utalványrendelet
Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
3. cikk / 9 Teljesítésigazolás
Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
4. cikk / 9 Szigorú számadású nyomtatvány
Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
5. cikk / 9 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
6. cikk / 9 Utalványrendelet
Kérdés: Mikor tekinthető egy utalványrendelet szabályosnak, egy szakértői díj, illetve tolmácsolásért kapott megbízási díj esetén, mit mond erről a jogalkotó?
7. cikk / 9 Érvényesítés
Kérdés: Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?
8. cikk / 9 Rövidített utalvány I.
Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.
9. cikk / 9 Rövidített utalvány II.
Kérdés: Az Ámr. 78. §-a szerint a kiadási pénztárbizonylat utalványozása történhet-e az érvényesített okmányra rávezetett (rövidített utalvány) rendelkezéssel? Hogyan utalványozhatók az átutalásos számlák, külön írásbeli rendelkezéssel vagy az érvényesített okmányra rávezetéssel is?