8 talált cikk a gazdasági vezető , belső ellenőrzés , végzettség kifejezésre

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

Kérdés: Önkormányzatunk működtetője a helyi általános iskolának, a fenntartói feladatokat a KLIK látja el. Az intézményben a takarítók és a karbantartó munkáját az iskola volt gazdasági vezetője szervezi és irányítja. Mindegyikük az önkormányzat alkalmazottja. Mivel a volt gazdasági vezető munka­idejét ez a munka nem fedi le, ezért felvetődött annak a lehetősége, hogy 4 órás kinevezéssel továbbra is az intézményüzemeltetési feladatokat látná el, és 4 órás kinevezéssel az önkormányzat belső ellenőre lenne, mivel a szakmai követelményeknek (szakmai gyakorlat és végzettség) megfelel. Ez az elképzelés nem sérti-e a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: A továbbképzések sorozatos szigorításáról hallhattunk egy legutóbbi előadáson. Kérdésünk a belső ellenőrökre vonatkozó képzésre és regisztrációs szabályokra vonatkozna. Továbbá a belső kontroll témakörben szeretnénk megtudni, hogy amennyiben vezetőnk nem tud részt venni a belsőkontroll-képzésen, akkor milyen más megoldás lehetséges?

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?

Kérdés: Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.