7 talált cikk az aláírás , kötelezettségek , költségvetési szerv , vezető kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között – mit nem kell teljesítésigazolni – nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?

Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?